A kommunizmus áldozataira 2000 óta emlékezünk meg hivatalosan. Az akkori
Országgyűlés ekkor fogadta ugyanis el a határozatot. Azért február 25.-ére időzítették
ezt az emléknapot, mert 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a megszálló
szovjet csapatok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát jogtalanul. Szovjetunióba
hurcolták, ahol 8 évet töltött fogságban.
A kommunizmusnak számos áldozata van, és lehet, hogy ismerőseitek nagyszülei
is áldozatul estek. Sokszor koholt vádakkal illették az embereket, amiknek persze
nem volt igaz. A kommunizmus esetleges hibás ügyeit fogták rá egyszerű
emberekre, akiknek nem volt semmilyen összeköttetése sem az adott üggyel. Erre
tökéletes példa A tanú című film, ahol egy egyszerű gátőrt fogtak be hamis
tanúzásra, majd később saját magát megcáfolva elítélték.
1949-től 1989-ig Magyar Népköztársaság lett az ország hivatalos neve.
Egypártrendszer jellemezte, szocialista tervgazdasággal, valamint a rendészeti
erőket felhasználva érvényesültek. Történészek több korszakra is felosztják,
amik egy-egy jellemző személy vagy esemény nevét viseli.
A Rákosi-korszak 1956-ig tartott. Nevét a sztálinista-diktatúrát kiépítő
Rákosi Mátyásról kapta. Alapjaiban megreformálta az ország teljes
berendezkedését. Új alkotmány és új címer is készítetett. Jellemző volt a
féktelen horror az országban. Senki sem érezte magát biztonságban, az akkor
önálló életre kelt ÁVO, később ÁVH, kegyetlenkedései miatt, valamint több száz
koncepciós per történt ebben az időszakban. A személyi kultuszát is kialakította,
ami Sztálinéra hasonlított. A mezőgazdaságban a beadás félemlítette és tette
szegénnyé az embereket.
A 20. század egyik legmeghatározóbb eseménye az 1956-os szabadságharc volt.
Október 23.-án kezdődött ez a forradalom, csak egy egyszerű, békés tüntetéssel
a pesti egyetemisták vezetésével. A magyar tüntetők fegyvertelenek voltak. A
szovjetek azonban egy egész hadsereggel támadtak vissza. Tömeges lemészárlások
történtek, egy 1993-as statisztika szerint 2652 magyar harcoló hunyt el. Híres
harctér volt például a Corvin-köz, ahol kisgyermekek is harcoltak. Pongrátz
Ödön így foglalta össze az eseményt: „Minden corvinista, akinek fegyver volt
a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal.”
A magyar csapatok leverése után 1989-ig tartott
a Kádár-korszak. Ezt Kádár Jánosról nevezték el, sokan hívják
gulyáskommunizmusnak is. A koncepciós perek szintúgy jelen voltak. Általános
félelem ezt a korszakot is jellemzi. A mezőgazdaságban és iparban jelentős
változások álltak be, megkezdődött az iparosodás. Az emberektől a földjüket
elvették, TSZ-ek alakultak, ahol mindenkinek dolgoznia kellett.
1989-ben történt a rendszerváltás, mikor Szűrös
Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök, kikiáltotta a köztársaságot október
23.-án. Magyarország ekkor demokratikus állammá vált. Elszakadtunk a
Szovjetuniótól, és kialakult a magyar állam, független elnökkel, a nép
szavazása által választott miniszterelnökökkel.
Emlékezzünk meg az áldozatokra ezen a napon,
tiszteljük meg őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése